A Jászság gazdasági ereje – így változott meg Jászberény és környéke az elmúlt 50 évben

A Jászság – középpontjában Jászberénnyel – évtizedek óta az Alföld egyik legfontosabb ipari és gazdasági központja. Aki a ’70-es vagy ’80-as években járt a környéken, még egészen más világot látott, mint ma. A szocialista ipar monumentális üzemei, a több ezer embernek munkát adó gyáróriások és a mezőgazdaság erős jelenléte határozta meg a térséget. Az elmúlt fél évszázadban azonban hatalmas átalakuláson ment keresztül a Jászság gazdasági arculata. Jászberény nemcsak a Jászság központja, hanem évtizedek óta a magyar ipar egyik meghatározó városa. Az elmúlt 50 évben a hűtőgépgyártástól a high-tech autóiparig sok minden megváltozott – de a jász emberek munkaszeretete és alkalmazkodóképessége maradt a város igazi motorja. Nézzük, hogyan alakult Jászberény népessége és gazdasága az elmúlt fél évszázadban  

Jászberény népességváltozása (1975-2025)

Táblázat: Jászberény lakosságának alakulása az elmúlt 50 évben

Év
Lakosságszám
Változás az előző évtizedhez
Megjegyzés
1975
~29 500 fő
-
Ipari fellendülés időszaka
1980
~30 200 fő
+700 fő (+2,4%)
Stabil növekedés
1990
~31 800 fő
+1 600 fő (+5,3%)
Rendszerváltás előtt csúcs
2000
~28 400 fő
-3 400 fő (-10,7%)
Elvándorlás a fővárosba
2010
~26 800 fő
-1 600 fő (-5,6%)
Gazdasági válság hatása
2020
~25 900 fő
-900 fő (-3,4%)
Lassabb csökkenés
2025
~26 000 fő
+100 fő (+0,4%)
Stabilizálódás jelei

Főbb megfigyelések:

📈 Növekedési időszak (1975-1990): A szocialista iparosítás és a helyi munkahelyek bővülése vonzotta a környékről a munkavállalókat. Jászberény virágzó ipari városként működött.

📉 Csökkenési időszak (1990-2020): A rendszerváltás után sok gyár bezárt, ami tömeges elvándorlást eredményezett, főleg Budapest és Nyugat-Európa felé. A fiatalok tanulás és munkavállalás céljából hagyták el a várost.

📊 Stabilizálódás (2020-): Az elmúlt években megállt a drasztikus csökkenés. A home office elterjedése, az infrastruktúra fejlesztések és a helyi vállalkozások megerősödése új perspektívát ad a városnak.

Kapcsolat az irodaszer piachoz:

A népesség változása közvetlenül hat az irodaszer keresletre Jászberényben:

• 1990-es évek: Sok iroda, sok munkahely = magas kereslet
• 2000-2020: Csökkenő lakosság = kevesebb helyi kereslet, de a megmaradó vállalkozások professzionalizálódása
• 2025: Stabilizálódó népesség + home office boom = új típusú kereslet (otthoni irodák, online rendelés növekedése)

A modern időkben már nem a helyi boltok számítanak, hanem az online elérhetőség - ezért nőtt meg az olyan webshopok jelentősége, mint az officemarket.hu papír-írószer webshop vagy az irodaszerpiac.hu irodaszer webáruház

Táblázat: Jászberény és a Jászság legnagyobb vállalatai árbevétel szerint (2021-2022 adatok)

Helyezés
Vállalat neve
Nettó árbevétel (Ft)
Létszám (fő)
Szektor
Irodaszer igény
1.
Jász-Plasztik Kft.
94,8 milliárd
~1.000-1.200
Műanyagipar
Nagyon magas
2.
Electrolux Lehel Kft.
78,5 milliárd
~1.400-1.800
Háztartási gép gyártás
Nagyon magas
3.
Fortaco Zrt.
4,98 milliárd
~400-600
Acélszerkezet, gépipar
Magas

Kiegészítő szektorok (becsült összesített adatok):

Szektor
Vállalkozások száma
Becsült éves irodaszer költés
Oktatási intézmények
15-20 intézmény
25-35 millió Ft
Közigazgatás, hivatalok
5-8 hivatal
20-30 millió Ft
Egészségügy
2-3 intézmény
15-20 millió Ft
Kiskereskedelem
200+ bolt
30-50 millió Ft
KKV szektor
2.500+ vállalkozás
100-150 millió Ft

Összesen becsült éves irodaszer piac Jászberényben: ~200-300 millió Ft

Főbb megfigyelések (2021-2022 pénzügyi adatok alapján):

🥇 Jász-Plasztik dominanciája: A Jász-Plasztik Kft. 94,8 milliárd forintos nettó árbevétellel a legnagyobb jászberényi vállalat. A családi tulajdonban lévő cég a Forbes 100-as listáján is szerepel, és nemzetközi autóipari beszállítóként működik.

Sok jászberényi család életében a Lehel-gyár több generáción át meghatározó volt — ahogy a nagyszülők még a gyárban dolgoztak, az unokák ma már a Jász-Plasztiknál vagy irodai munkakörben folytatják. 

🥈 Electrolux Lehel második helyen: Az Electrolux Lehel Kft. 78,5 milliárd forintos árbevételt ért el. A svéd tulajdonú hűtőgépgyár 1991 óta működik Jászberényben, és Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb hűtőgép-gyártó üzeme.

🥉 Fortaco (volt Aprítógépgyár): A Fortaco Zrt. közel 5 milliárd forintos árbevételt produkált. A második világháború után alapított Aprítógépgyár ma a finn Fortaco cégcsoport kezében van, acélszerkezetek és ipari gépek gyártásával foglalkozik.

Irodaszer igények szektoronként:

Nagyon magas igény:

• Oktatási intézmények: tanári kellékek, diák felszerelések, adminisztráció
• Közigazgatás: űrlapok, irattárolás, hivatali kellékek, pecsételők

Magas igény:

• Ipari vállalatok: adminisztráció, minőségbiztosítási dokumentáció, raktári kellékek
• Egészségügy: betegdokumentáció, receptek, adminisztráció

Közepes igény:

• Kiskereskedelem: alapvető irodai kellékek, számlázás
• KKV-k: változó, de általában alapvető irodaszer csomag

Online beszerzés előnyei ezeknek a munkaadóknak:

A nagyobb munkaadók számára az online irodaszer beszerzés jelentős előnyökkel jár:

✅ Költséghatékonyság: Nagyobb tételek esetén 20-30% megtakarítás
✅ Időmegtakarítás: Egy beszerzési koordinátor órákig nem jár boltról boltra
✅ Kiszámíthatóság: Rendszeres rendelések automatizálása
✅ Széles választék: Speciális igények kielégítése (pl. logózott termékek)
✅ Nyomon követhetőség: Számlázás, költségkontroll egyszerűsítése

 

🧊 A Lehel-hűtő és az ipari aranykor

A ’70-es és ’80-as évek Jászberénye a nehézipar szimbóluma volt. A Jászberényi Hűtőgépgyár, ismertebb nevén Lehel, később Electrolux-Lehel több ezer embernek adott biztos megélhetést. A gyár hűtőszekrényei az egész országban ott voltak a konyhákban, és a helyiek számára egyet jelentettek a stabil jövővel.

Mellette működött az Aprítógépgyár, a Jászapáti Mezőgép, és az Állami Gazdaságok, amelyek nemcsak Jászberényben, hanem Jászapátin, Jákóhalmán és Jászteleken is fontos szerepet töltöttek be. Az ipar és a mezőgazdaság szinte minden családot érintett.

🔧 Privatizáció és újrakezdés a ’90-es években

A rendszerváltás után hatalmas változások jöttek: az állami üzemek sorra kerültek külföldi tulajdonba, vagy bezártak. Sokan elvesztették a munkahelyüket, de néhány nagyvállalat – mint az Electrolux – még évekig tartotta a frontot, modernizált gyártással és exportpiacokkal.
Ekkor jelentek meg az új szereplők: a Continental Automotive Hungary Jászárokszálláson, a Samsonite a műanyag- és táskaiparban, valamint helyi beszállítók, mint a Szatmári Kft. vagy a Jász-Plasztik.

Az ipar lassan, de újra megerősödött – immár nem szocialista, hanem nemzetközi alapokon.

🌾 A mezőgazdaság és a családi vállalkozások kitartása

A kisebb települések – például Jásztelek, Jászalsószentgyörgy, Árokszállás vagy Jákóhalma – gazdasági élete inkább a földhöz és az agráriumhoz kötődik.
A helyi gazdák és agrárvállalkozások, mint a Jász-Föld Kft. vagy a Jászberényi Mg. Zrt., tovább vitték a hagyományt, és a modern gépesítéssel, precíziós gazdálkodással ma is stabil megélhetést biztosítanak sok családnak.

Emellett az építőipar, a logisztika és a szolgáltatások is egyre fontosabbak lettek – megjelentek a kis- és középvállalkozások, akik a helyi igényekre építenek.

🚀 A jelen és a jövő: ipari parkok, technológia és fejlődés

A 2000-es évektől Jászberény és a környék ismét fejlődésnek indult. Az ipari parkok, a M4-es autóút fejlesztése és az új befektetők érkezése új korszakot nyitott.
Ma a Jászság gazdasága sokkal sokszínűbb: high-tech gyártás, agrárinnováció, logisztikai szolgáltatások és helyi vállalkozások együtt adják a régió erejét.

A jövő kihívása már nem az ipar újraélesztése, hanem a munkaerő-megtartás és a fiatalok helyben tartása. Ha a térség meg tudja őrizni ezt a lendületet, a Jászság a következő 50 évben is meghatározó szereplő maradhat a magyar gazdaság térképén.

A Jászság gazdasága az elmúlt fél évszázad során nagy változásokon ment keresztül. A szocialista korszakban a régiót nagy állami vállalatok uralták, de a rendszerváltás után nemzetközi befektetők, modern szolgáltatások és dinamikus családi vállalkozások nyitottak új fejezetet. Jászberényből és a környező településekről ma már egyszerre indulnak világhírű háztartási gépek, innovatív autóipari alkatrészek, újrahasznosított műanyag termékek és friss pékáruk. A mezőgazdaság, az ipar és a szolgáltatások együttesen tartják életben a régiót.

Jászság legfontosabb vállalatai

Cég	Település	Ágazat	Kulcsadatok
Jász‑Plasztik Kft.	Jászberény	Műanyagipar, autóipari beszállítás	Az 1990-ben indult műanyag‑öntő műhely mára több európai gyárat foglal magába és körülbelül 5 000 munkavállalót foglalkoztat.
Ferro‑Press Kft.	Jászberény	Fémlemez‑ és gépipar	2,8 milliárd Ft-os bővítés után mintegy 400 embert foglalkoztat; tevékenysége préselés, 3D lézer és összeszerelés.
Co‑op Star Zrt.	Jászberény	Kiskereskedelem	Jászberényi központú élelmiszer- és iparcikk‑üzletlánc, 117 üzlettel (ebből 110 élelmiszerbolt).
Samsung Electronics Magyar Zrt.	Jászfényszaru	Elektronika (TV és hűtő)	1990 óta működő üzem több mint 81 000 m²-en; több mint 150 milliárd Ft beruházás, évi kétmilliárd eurót meghaladó bevétel és 2 300 dolgozó.
thyssenkrupp Components Technology Hungary Kft.	Jászfényszaru	Autóipari alkatrészek	A 2018-ban nyílt üzem innovatív autóipari komponenseket gyárt; mintegy 310 dolgozóval.
SRF Europe Kft.	Jászfényszaru	Műanyagfólia-gyártás	Az indiai SRF csoport 60 millió eurós beruházása; évente 40 000 tonna BOPET/BOPP fóliát gyárt, 100 munkahellyel.
Sangjin Micron Hungary Kft.	Jászfényszaru	Elektronikai alkatrészek	2006-ban alapított; több mint 400 embert foglalkoztat; televízió- és LCD-modulok alkatrészeinek gyártása.
Bundy Hűtéstechnikai Kft.	Jászárokszállás	Hűtéstechnikai alkatrészek	A Bundy Refrigeration csoport üzemében hűtőcsövek és kondenzátorok készülnek.
Rego‑Plast Kft.	Jászjákóhalma	Hulladék‑újrahasznosítás	Műanyaghulladék begyűjtésével és újrahasznosításával foglalkozik; székhelye a József Attila út 81.
Sütőház Kft.	Jászalsószentgyörgy / Jászapáti	Pékség, cukrászat	1995-ben alapított sütőipari vállalat; három korszerű üzemmel és több mint 250 partnerrel.
Agro‑Szentgyörgy Kft.	Jászalsószentgyörgy	Növénytermesztés	Gabona- és szántóföldi növények termesztése; 1993 óta működik, 1,24 milliárd Ft éves forgalommal (2024).
Alattyáni Tejtermelő Kft.	Alattyán	Tejtermelés	2000-ben alakult; 436 ha földön 337 Holstein tehenet tart, évente mintegy 2,5 millió liter tejjel.
Darázs Keverő Kft.	Jászberény	Takarmánykeverés	1996-ban alapított üzem; óránként 8 tonna kapacitással és évi 25 000 tonna takarmánytermeléssel, kb. 35 dolgozóval.

Következtetések

A táblázatból kitűnik, hogy a Jászság gazdaságát ma a sokszínűség jellemzi. Az ipari óriások – mint a Samsung és a Jász‑Plasztik – több ezer helyi lakosnak adnak munkát, miközben a kisebb családi vállalkozások továbbéltetik a hagyományokat. A mezőgazdaság, az ipar és a szolgáltatások együttese biztosítja a régió ellenálló képességét. A jövő kihívása az innováció és a helyi fiatalok megtartása, de a jelenlegi dinamika alapján a Jászság jó úton halad, hogy gazdasági erejét tovább növelje.

💬 Összegzés

A Jászság története az alkalmazkodásról, az újrakezdésről és a kitartásról szól.
Jászberény, Jászapáti, Jákóhalma és a környező falvak mindig is munkás, alkotó emberek otthonai voltak – és ma is azok.
A nagy gyárak korszakát felváltotta a vállalkozások és innováció kora, de a közös szellem, a „Jászsági erő” tovább él.

A Jász Főváros története nemcsak számokról és gyárakról szól, hanem azokról az emberekről is, akik nap mint nap dolgoznak benne. A város jövője pedig azok kezében van, akik hisznek abban, hogy a Jászságban is lehet modern, sikeres vállalkozást építeni — akár egy irodaszer webshoppal is. 

A következő 50 év Jászberénye már nem csak a gyártásról szól majd, hanem a tudásról, a kreativitásról és az online gazdaságról. Azok a vállalkozások, amelyek időben lépnek, lesznek a jövő igazi nyertesei — itt, a Jászság szívében.